Úgy érzed, hogy sokkal többre vagy képes, mint amit eddig elértél? Nagy álmaid vannak, de félsz belevágni? Mindenki más sikeres és az áloméletet éli, miközben te sehol sem tartasz? Nap, mint nap találkozok olyan emberekkel, akik hasonlóan érzik magukat. Mondhatnám, hogy megnyugtató érzés, hogy nem vagy egyedül. De tudom, hogy nem az…mert én is voltam itt. Mi tart vissza minket attól, hogy menjünk az álmainkért? Hogy azt az életet éljük, amire mindig is vágytunk?

1. Ezt hoztuk magunkkal!

Ezt láttuk a szüleinknél, ezt tanították nekünk.

Nem nekem.

Mint minden gyereknek, úgy nekem is rengeteg kétségem volt. Elég jó vagyok-e? Reális az, amit el szeretnék érni? Mi van, ha nem sikerül? Anyukám minden egyes ilyen alkalommal beállított a tükör elé, és elismételtette velem a következőket: „Okos vagyok, értékes vagyok, gyönyörű kívül-belül és bármire képes vagyok, amit csak el szeretnék érni!”

Ha valamit sokszor elmondanak neked, akkor azt fogod hinni, hogy az az igazság. Szóval, ha azt hallod, hogy „érd be kevesebbel”, „ a járt utat a járatlanért el ne hagyd”, „ ne álmodozz, abból senki nem él meg”, akkor ez lesz egy idő után a valóságod.

Talán pont azért, mert engem ellenkezőleg programoztak be, hiszem azt, hogy az emberek többségét a környezete tartja vissza az álmaitól.

Tudod mit javasolok?

Menj el egy idősek otthonába!  Beszélgess emberekkel, akik már túl vannak az életük javán! Tudod miről fognak beszélni? Álmokról, amiket soha nem valósítottak meg. A színpadról, ahova soha nem álltak fel, pedig jobbak voltak, mint az Ilona, aki elismert színésznő lett. A nagy üzletről, amit Pali, akivel együtt tanoncoskodtak, végül megcsinált és évente többször vitte a családod a tengerparta. Szerelmekről fognak beszélni, akikkel ha egy kicsit merészebbek lettek volna, a szürke hétköznapok nem lettek volna olyan szürkék. És pillanatokról, amiket elszalasztottak, mert roboltak valamiért, amit soha nem szerettek.

Mi lett volna, ha…

2. Félünk, hogy nem vagyunk elég jók!

Nálunk anyukám csak egy dolgot kért mindig. Kezdj bele és próbálkozz! Adj bele mindent, majd tanulj belőle! A következő alkalommal adj bele még egy kicsivel többet és a tudást, amit megszereztél a korábbi hibákból!  Soha nem volt követelmény a tökéletesség…mert az nem is létezik. Két "elvárás" volt: akard és fejlődj!

Soha nincs tökéletes pillanat. Nem lehet valaki felkészült valamiben, amit nem csinál. Csak úgy tudsz tudásra szert tenni, ha cselekszel.

Egy kis anekdota:

A 32 éves fiatalembert kinevezik a vállalat élére. Izgatott, de közben retteg is. A cég köztiszteletben álló idős emberéhez forul tanácsért.

- Hogyan lehetek jó vezető?

- Hozz jó döntéseket!

- Nagyon köszönöm. Ez egy hasznos tanács, de hogyan tudok jó döntéseket hozni?

- Tapasztalattal.

- De pont ez a problémám! Nincs tapsztalatom. Hogyan tudnék szert tenni tapasztalatra?

- Rossz döntésekkel.

Minden rossz döntés, minden „hibás” álom csak a javamat szolgálta. Ezek által lettem az, aki vagyok. És minden programom, írásom, megmozdulásom, amit most valaki sikeresnek titulál…az pont egy ilyen rossz döntésből született.

3. Túl késő!

A várható átlag életkor Magyarországon 2012-es adatok alapján férfiak esetében 71.6 év, míg nőknél 78.8 év. Még mindig az európai átlag alatt vagyunk, de az orvostudomány fejlődik, az életszínvonal talán nő és egyre több olyan szuper program van, mint a Fitness Junkie, amelynek célja, hogy ezt a számot még magasabbra emelje (és hogy ezek az évek minőségiek is legyenek).  Neked ezek alapján mennyi van még hátra az életedből?

Bár nőktől ilyet nem illik kérdezni, de én most büszkén felelek. 45 év! 12 évvel több, mint amit eddig éltem. Ha hallgatod a a podcast adásomat, akkor tudod, hogy csupán 7 év alatt milyen szinten változott meg az életem.

Te lemondanál az életed hátralévő részéről? Élnél tovább is ennyi időt a „mi lett volna, ha…” állapotában? Lemondanál arról, ami az élet igazi értelme? A fejlődésről és arról, hogy boldog vagy?

Remélem a válaszod, hogy NEM!